Újabb év, újabb con, új új újabb - Mantis menni zsűribe, már ami az alcímet illeti, az ez lenne, itt az előbb, ott fél mondattal.
Mert tavaly az úgy esett, hogy agyfaszt kaptam a nyári-őszi perfjeimtől, mondjuk az Animekarácsonyos javított az életkedvemen és a cphez való viszonyomon (jó szokásunkat tartsuk meg, ha a random hülyeségek védőszentje is pártol), úgyhogy ezen a tavaszi conon a másik oldalra álltam át... no nem a sötétre, csak az asztal másik oldalára.
Nos, tömören: a cosplay-versenyzés és a cosplay-zsűrizés meglepő módon hasonlít, márpedig azért, mert: nem alszod ki magad, alig eszel, alig alszol, conból nem sokat látsz, ismerősökkel kevéssel találkozol, még kevesebbre van időd, ha úgy esik, hasonlóan agyfasz van, mindig menni kell valahova vagy tenni kell valamit, ha meg cosplayben vagy, akkor ehhez ugyanúgy hozzátársul a cps mizéria, úgymint öltözés, smink, oldd meg ha fotót akarsz, táplálkozz ha tudsz és van miből.
Ennek ellenére, ha nem elsődlegesen versenyző lennék, elmennék állandó zsűrinek... és ha egyszer tényleg ráunok a versenyszférára, akkor valóban menni fogok állandó zsűrinek, már ha kellek. Mert cosplay. Mert legalább azzal foglalkoznék, ami érdekel és szeretek, még akkor is, ha úgymond nem lennék aktív, mint versenyző.
A szombat, jó szokás szerint, agyfaszosabb (ennek a bejegyzésnek ez lesz a topic-word-je), mint a vasárnap, mert ugyebár reggeltől öltözés van, zsűrizés van, aztán színpad, aztán fotó, és késő délutánra lehet hagyni az igények kielégítését, úgymint evés, ivás, pisi, szociális élet élése, és egyáltalán, leülni. Míg vasárnap a verseny dél-egy körül kezdődik, és előzsűrizés híján elég 10-re kimenni, ha az ember mondjuk csapattal versenyez, hogy összerakjon mindenkit és legyen idő egy jelmezes főpróbára is.
Na most vicces mód ugyanez a menet zsűrizéssel is, csak a másik oldalról.
Kimentem Hungexpohoz, ruha, smink, minden nélkül, és szarrá áztam az 1 órás várakozásban, amíg végre 10-kor méltóztattak beengedni, egy kapuval arrébb. Nos, nekem senki se szólt hogy mit merre kéne, amikor szóltak, akkor meg már késő volt. Amúgy a vicc, hogy pont volt egy ilyen álmom pár hete, hogy lekésem a zsűrizést, mert még öltöztem. No, ahogy beléptem a területre, egyből jött a teló, hol vagyok már, mert kezdődne a zsűrizés. Na mondom jól van, hát akkor csapjunk bele, eldobtam mindent, kezdjük, my body is ready, mondjuk a ruhám meg a hajam nem, de hát nah, civilbe se sűrűn lát senki, és úgy tűnik, olyan no-name vagyok, hogy még cpbe se sokat számít, mert még a nevemet se tudják... Hát sajnálom, elnézést, hogy élek, többet nem fordul elő (a reinkarnációba most ne menjünk bele szerintem).
A zsűrizés amúgy részemről fun dolog, látok egy csomó embert, tekintve, hogy évek óta kb. alig bratyizok meg ismerek meg új embereket conon, legalább most valami javulást hoz ez az opció, plusz így tényleg látok minden versenyzőt, és még meg is tudok jópár infót a ruhákról, kiegészítőkről. Sajna a zsűrizés úgy elnyúlt, mint még soha ennek előtte, ezzel mondjuk számolni lehetett a kései beengedés és az időlimit miatt, de még a nap végére időben kiszültük a többiekkel az eredményeket. Ez lett meg olyan 17 körülre, szóval úgy voltam vele, mostmár nem fogok átvedleni, inkább irány haza, hisz szarrá is áztam és ültem a vizes ruhába, con előtt én is varrtam a ruhám hajnal 4-ig, enni se ettem, szóval igen, pihenni kéne már... elvittem a ruhám conra, aztán meg haza - there's always a first time for everything. XD Lassan egy listát kéne írni a hülye esetekből, sztorikból, amik megtörténtek...
Másnap 8 óra alvás után ki akartam menni 10-re, csak 9-kor feltűnt, hogy az odangoim elég gyengén csatlakoznak az alaphajra, szóval le minden, parókaszerelés, ez volt vagy fél óra. De egyik nagy pozitívum, hogy egy sráccal összefutottam a metrón, aki nemcsak felismert, hanem értett is a dologhoz, meg pár más általam kedvelt dologhoz is, úgyhogy jól eldumcsiztunk az Expo felé menet - már megérte, megismertem egy új embert! Hah!
Verseny előtt még volt kis időnk császkálni, így hódoltam a cosplayfotós oldalmnak is, Gabival mint modellel, meg magamról is készíttettem pár képet, hogy azért legyen valami felmutatható - valahogy engem senki nem fotóz szarrá általában conon, nem is értem, miért. XD
Reggelim és napi kajám pedig szponzorálta a Luca&Emese HomeMadeOnigiri kifőzde~
Verseny és zsűrizés elég hamar megvolt, ahogy a craftot, így a perfet is kivételesen végig láttam. Utána ismét társasági életet éltem, mondjuk zsűrin belül, de jó is az, végülis erről szól a con (meg a cosplayről!) Adtunk Zackyvel interjút, bár inkább ő beszélt, mint én (mert úgy látszik, én egy no-name vagyok), utána még mentem pár tiszteletkört, beszálltam a szavazatszámlálásba, mert amúgy jó dolog számolni (mondja ezt az, aki heti szinten leltároz), mentem még pár kört, elküldtem egy bunkó parasztot melegebb éghajlatra, aztán hazajöttem memoárt írni. És most tartok itt.
Képek most nincsenek, mert kevés is lett, nem is kaptam még kézhez azokat se, mert általában nem con napján írom ezeket, hanem amikor jön az ihlet, de most jött...
A jövőben azért vissza óhajtok térni a versenyszférába, EuroCosplayen kipróbálom magam, remélem a román conra is sikerül kijutni, a bécsivel is szemezek, illetve az őszi és téli Mondora megy a szervezés és készülődés ezerrel, csak szép sorban~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése