Asszem öregszek, és nemhogy érezni, de lassan látni is lehet... a MAT 10 éves, én pedig pár hónap múlva a cosplayes pályám 7. évébe lépek. Ez a MATos szülinapi con sikeresen visszavitt minket, "öregeket" a Pecsába, ahol anno kezdtünk, úgyhogy bőven megvolt a nosztalgiázás.
Mivel versenyzésen kívül a múltidéző kerekasztalos beszélgetésben is meghívott vendégként szerepeltem mint veterán cosplayes, ezért jó szokásomhoz híven bevágtam a sor elé, megkaptam a jegyem és irány befelé helyfoglalózni - mint kiderült, feleslegesen. Belépve a már jól ismert terep fogadott, reggel pakoló árusok, szorgoskodó segítők és szervezők, én pedig 3 éves jártassággal, amíg 2006-2009 között a Pecsás conokon volt szerencsém az öltözőhöz és a színpadhoz, ismertem a járást. Némi macera után ki is nyittattuk Viktorral betársulva az öltözőt - valahogy 9.30 felé senki nem gondolt rá, hogy azt is meg kéne nyitni, vagy csak nem azt az ajtót.
Közben kiugrottam az ATMhez és le is vásároltam egyből azt az összeget, amit általában jó ha 2 év alatt elköltök egy conon cuccokra - mivel már nem vallom igazán animésnek magam (inkább cosplayernek) és nem is sűrűn vettem cuccokat régebben sem, csak hébe-hóba, szóval cps vagyok, az én pénzem lencsére, pareszra és anyagra megy el havi rendszerességgel (főleg így a cps év őszi szakaszában), nem szoktam még pluszban vásárolgatni is magamnak, max a conra a jegyet és egy 1000-ért a legolcsóbb sushit conon... de most úgy voltam vele, hogy YOLO, és cukik azok a plüssök, fuck my salary. Az eladó nagyon jófej volt, ajándékba adott is még pluszba kicsiket, el is beszélgettem vele kicsit, legalább gyakorlom az angolom...
Ami nagyon megdöbbentő volt a régi conokhoz képest - nincs tömeg. Meleg van, de a tűrhető szinten; hangzavar van, ez szokásos; árusok, workshopok, termek, büfé... de hol az a tömeg, amire emlékeztem, hogy menni nem lehet benne? 2x szaladtam végig, SZALADTAM öltözőtől a kinti fotózásig, és vittem magammal 5 embert futólépésben, és tudtam/tudtunk szaladni. Na ezt régen próbáltam volna meg, pedig igencsak technikás vagyok ebben... alig volt craftos, alig volt perfes, pedig azért a Pecsás színpad az összes közül viszi a pálmát - viszont technikával kiegészítve még mindig az Expos nagyszínpad a nyerő, a maga kivetítőjével, fényével, speckós fényekkel és füsttel... már csak az oroszoktól irigyelt lógassunk be dolgokat a mennyezetről opció kéne a kánaánhoz. Sőt, craftban színpadi jelenés és előzsűrizés se volt!!! - még mindig WTF, ezt muszáj volt...? Aki alapból versenyzésre adja a fejét, annak azért valahol lappang exhibicionizmus a vérében, hogy ne fosson annyira a színpadtól, ha már bevállalta a versenyt = szereplést. Szóval hol a tömeg? Kint?
Jaja, kint. Csapatunk személy szerint jó pár órán át fotózkodott a tűző napon a Pecsa hátában, meg is jegyeztem, hogy jó a con, mindenki kinn van és döglik... ez mondjuk érthető abból a szempontból, hogy cpsként mi aztán sok programra eljutunk, másfelől versenyezni, és főleg csapattal, főleg craftban általában egy egész napos erőltetett menet reggel 7-től délután 16-ig... aztán meg szenvedés kivárni az eredményhirdetést este 8-kor, jobb esetben, ha nem késik semmi - haha, na persze. Másfelől, hol érdekel engem a vetítés, karaoke vagy DDR verseny, a vásárlást letudtam mindenki előtt, kajám/piám van, önellátó vagyok, úgyhogy még enni se kell elmenni sehova. Mondjuk amit sajnáltam, és kipróbáltam volna, főleg úgy, hogy olyan ruha volt rajtam, ami feláldozható kategóriába sorolandó, a cosplay foci és a dinnye szétverés... sajnos pont erre a kettőre nem jutottam el, mert nekem is jelenésem volt a színpadon. Na majd talán máskor... (persze akkor pont nem olyan ruha lesz rajtam, ami koszolható...)
A múltidézés kicsit kurta-furcsa lett, inkább egyéni cps pályáink kezdetét mutattuk be néhány viccesebb vagy egzotikusabb történettel, mint a régi conok hangulatát felidézni. Ha a színpadon nem is, de mögötte azért megvolt a személyes múltidézésem, attól kezdve, hogy jajj de jó, ez az a remek öltöző, ahol van mellette mosdó és még WC is, azon át, hogy jajj, ez a színpad az, emlékszem itt, és ott, és a lépcső, és ilyen magas... és beültem úgy perfet nézni, ahogy anno, a kis kinyitható ablakhoz, amikor 30-40 ember volt előttem, és a dögmelegben vártunk, de látni akartuk a többieket, úgyhogy egy kis résen, ahol le lehetett látni a színpadra, ott tömörültünk 3-4-en, és volt ott anno egy kanapé, amit a hátul levők mindig be tudtak foglalni, és a fiú öltöző ahol Hubi vagy Angelus vagy Gabriel fejére gyilkoltam a parókáikat, és a nagyteremben az állvány alatt, meg maga az állvány ahol görnyedve ülök az első sorában, meg ki-be járkálni az ajtókon, mert úgy gyorsabb... szóval megvolt a személyes nosztalgia, és tényleg ahogy ott fenn ültem a színpadon, azért felötlött bennem, hogy igen, anno innen indultam, erről a helyről, és most, 4 év után ismét itt lehetek és körbenézhetek. És emlékezni azokra, akik már 'eltávoztak' közülünk, és akik még mindig itt vannak, a kedvelt és az utált emberek, a csapatok, a versenyek, a sok emlék, ami conról-conra itt történt, a színpadon, mögötte, körben, a Pecsában.
Ami nagyon megdöbbentő volt a régi conokhoz képest - nincs tömeg. Meleg van, de a tűrhető szinten; hangzavar van, ez szokásos; árusok, workshopok, termek, büfé... de hol az a tömeg, amire emlékeztem, hogy menni nem lehet benne? 2x szaladtam végig, SZALADTAM öltözőtől a kinti fotózásig, és vittem magammal 5 embert futólépésben, és tudtam/tudtunk szaladni. Na ezt régen próbáltam volna meg, pedig igencsak technikás vagyok ebben... alig volt craftos, alig volt perfes, pedig azért a Pecsás színpad az összes közül viszi a pálmát - viszont technikával kiegészítve még mindig az Expos nagyszínpad a nyerő, a maga kivetítőjével, fényével, speckós fényekkel és füsttel... már csak az oroszoktól irigyelt lógassunk be dolgokat a mennyezetről opció kéne a kánaánhoz. Sőt, craftban színpadi jelenés és előzsűrizés se volt!!! - még mindig WTF, ezt muszáj volt...? Aki alapból versenyzésre adja a fejét, annak azért valahol lappang exhibicionizmus a vérében, hogy ne fosson annyira a színpadtól, ha már bevállalta a versenyt = szereplést. Szóval hol a tömeg? Kint?
Jaja, kint. Csapatunk személy szerint jó pár órán át fotózkodott a tűző napon a Pecsa hátában, meg is jegyeztem, hogy jó a con, mindenki kinn van és döglik... ez mondjuk érthető abból a szempontból, hogy cpsként mi aztán sok programra eljutunk, másfelől versenyezni, és főleg csapattal, főleg craftban általában egy egész napos erőltetett menet reggel 7-től délután 16-ig... aztán meg szenvedés kivárni az eredményhirdetést este 8-kor, jobb esetben, ha nem késik semmi - haha, na persze. Másfelől, hol érdekel engem a vetítés, karaoke vagy DDR verseny, a vásárlást letudtam mindenki előtt, kajám/piám van, önellátó vagyok, úgyhogy még enni se kell elmenni sehova. Mondjuk amit sajnáltam, és kipróbáltam volna, főleg úgy, hogy olyan ruha volt rajtam, ami feláldozható kategóriába sorolandó, a cosplay foci és a dinnye szétverés... sajnos pont erre a kettőre nem jutottam el, mert nekem is jelenésem volt a színpadon. Na majd talán máskor... (persze akkor pont nem olyan ruha lesz rajtam, ami koszolható...)
A múltidézés kicsit kurta-furcsa lett, inkább egyéni cps pályáink kezdetét mutattuk be néhány viccesebb vagy egzotikusabb történettel, mint a régi conok hangulatát felidézni. Ha a színpadon nem is, de mögötte azért megvolt a személyes múltidézésem, attól kezdve, hogy jajj de jó, ez az a remek öltöző, ahol van mellette mosdó és még WC is, azon át, hogy jajj, ez a színpad az, emlékszem itt, és ott, és a lépcső, és ilyen magas... és beültem úgy perfet nézni, ahogy anno, a kis kinyitható ablakhoz, amikor 30-40 ember volt előttem, és a dögmelegben vártunk, de látni akartuk a többieket, úgyhogy egy kis résen, ahol le lehetett látni a színpadra, ott tömörültünk 3-4-en, és volt ott anno egy kanapé, amit a hátul levők mindig be tudtak foglalni, és a fiú öltöző ahol Hubi vagy Angelus vagy Gabriel fejére gyilkoltam a parókáikat, és a nagyteremben az állvány alatt, meg maga az állvány ahol görnyedve ülök az első sorában, meg ki-be járkálni az ajtókon, mert úgy gyorsabb... szóval megvolt a személyes nosztalgia, és tényleg ahogy ott fenn ültem a színpadon, azért felötlött bennem, hogy igen, anno innen indultam, erről a helyről, és most, 4 év után ismét itt lehetek és körbenézhetek. És emlékezni azokra, akik már 'eltávoztak' közülünk, és akik még mindig itt vannak, a kedvelt és az utált emberek, a csapatok, a versenyek, a sok emlék, ami conról-conra itt történt, a színpadon, mögötte, körben, a Pecsában.
A Pecsás conokhoz hozzátartozik az agyhúzó várakozás és a bőven indokolatlan csúszás, szóval még ez is megvolt, én meg, mint aki jártas már a dolgokban, mert mindig is így volt, mintha ez lenne a világ rendje, tűrtem birka türelemmel, no meg tele pocival~
Remélem lesz még con a Pecsában, lesz rá kedv és keret megszervezni, mert még így, ennyi év után is, azért ez az, ahonnan sokan elindultunk.
 |
| Igen, 12 vagyok... |
 |
| Craftmanship Legkreatívabb csapat és Közönség kedvence |
 |
| Obligatory Family Pic |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése