Szombati borongós napra virradtunk, de szerencsére nem esett. De a sorbanállást most nem úsztam meg, mint máskor, ingyenjegyért meg köll ám fizetni, csak máshogy. Hála Gabrielnek, szenvedésemről kép is született, Szenvedésem címmel. XD
Öltözőbe toppanván, sarkom foglalt lévén, átsuhantam a másik sarokba öltözni. Sarkos vagyok... közben sarokban, öltözőben állva, körém telepedtek jóbarátok. Sakuék átváltozását láthattam, bár inkább Zoelynt, Saku privátban lett nagyfejű, Gabiék pedig az átellenes sarkot foglalták be. Ők is szeretik a sarkot. :3
Sorbaállás, közben - és egész nap - Dudus bajszát próbáltam leimádkozni, röhögtetés általi kínzással, de jól tartotta az a ragasztó, kiállta a próbát!
Ha legközelebb meglátom/hallom azt a paraszt fotóst, remélem lesz fegyver nálam - bár a craftosok között nem nehéz használhatót találni, mert még egy ilyen primitív, ripacs, paraszt embert én még nem láttam, rontotta rendesen a közhangulatot a maga együgyű bunkóságával.
Kivételesen most nem kinn volt a fotózás, pedig viszonylag jó idő is volt, de legalább most nem a szokásos kis suta ződ bokrok adták a szokásos hátteret. Kezd herótom lenni a ződből, konkrétabban abból a ződből, ahol mindig fotózunk. Úgyhogy ez most pozitív változatosság lett.
De azért biztos ami biztos alapon elvonultunk a sásba is fotózni egy sort, mert biztos ami biztos. Bár az én ruhámat kissé ütötte a tóparti hangulat, de Gabi pinkjét szépen kontrasztozta, meg Szilvi is jól feketéllett a ződben.
Miután összefutottam Emesével és mutatta milyen plüsst szerzett, muszáj voltam én is felhajtani egyet, úgyhogy mentem APUUUUUUUhoz kunyizni, mert a cpsnek nincs zsebe. Se. De én becsülettel megadom. :3 Úgyhogy lett végül egy cuki kis kapibarám, a kék macim nagyon szereti ölelgeti. Gabi pedig talált giga-pockyt!
Szokás szerint mászkálgattam, emberek megtaláltak, ha kerestek, ha nem. Norbi is nap vége felé elcsípett, aztán a család karolt fel, és őgyelegtünk, mint zombik a világvégén. Kötelező Gangnam Style megvolt a nap végére, ha már sorozatosan ki kell hagynom a táncos AMVket a ruhák miatt... de ezt most letoltam, magassarkúban. Yes, I can (break my leg.)
Aztán még egy sor szenvedés eredményhirdetésig, Kolival is megtaláltuk ismét egymást, Gabi is megkapta a magáét (no nem úgy... meg úgy se.) Családi harisnyaszaggatás is volt, de ez nem publikus...
Jelölést kaptam, Dudus is, Sakuék pedig nyertek, ennek nagyon örülök, ritka jó volt a cuccuk! Zoelyn annyira jól csinálta még az öltözőben, öntudatlanul is, csak úgy néztem, hogy ahogy úgy ül és sminkel, akkor is tiszta in-character.
Úgy alle zusammen jól éreztem magam, már úgy magamhoz képest. Egyénizni mindig nyugisabb, bár ugyanakkor kissé uncsibb is, a sok szabadidő az ember nyakába szakad, de legalább a többiekre több ideje marad - mégha ez nem is látszik általában, de így van, nekem lehet hinni.
Autumn Hunter
Vasárnap, na hát az egy fos nap volt, de utána... mondanám, hogy jobb lett, de nem. Már úgy időjárásilag. De annyira, annnnnnyira jó volt, hogy mentem conra melegítőben (mert in character), semmi extra ruha, tök kényelmes, mint aki tényleg meccsre megy. De gyrostál nem volt... -.-;;;; Viszont a BKba bemásztam Gabinak a beígért zsákmányért, néztek is, hogy helló, hát te mijáratban? Mondom, hát én conra megyek, de ne aggódjatok, ma már nem lesz akkora állatkert, mint tegnap volt. XD
Hát az átöltözéstől nem kellett kardba dőlni, bár Danila úgy lekötött, mint még soha, szóval helló légszomj és mellkasi fájdalmak, már rég nem találkoztunk. Kivonultunk próbálni, közben Edina mérsékelten halálra röhögte magát, jó közönség!
Utána vissza, sorbaállás.
Perf előtt benyomják a Gangnam Stylet.
Mindenki hátul rohan ki, na ki csinálja?
Színpadon senki.
Közönség ül és néz.
És mi hátul?
A legtöbb perfes nyomja hátul. XD Egyből huss el lámpaláz meg egyéb izgalmak. És ilyenkor nincs egy fotós se ott...
Aztán meg sportot űzött mindenki abból, hogy akkor a mostani mezőnyben hányszor használják. Valami 5 jött ki végül.
Hát a felpakolási időnket kvázi elszarták, úgyhogy kicsit szaladós lett. Na jó, nagyon. XD Ez van, sportembert cpzek, rohanok, mint a huzat. Na jó, a végét is elszartuk, ez már nem az ő hibájuk, de ez van. XD A közepe jó lett, az a lényeg! XD Még mindig halálra röhögöm magam az arckifejezéseken. XD
Utána fotózni, de most kinn! De! Nem ugyanott, mint máskor, most a szedettvedett girnya fenyőcsoportnál. Viszont ez meg szép kontraszt, az enyhén őszies, rohadós, a mi fekete-fehér színünkhöz.
Aztán még pár privát fotócska Gabi és Hubi jóvoltából, nekik sajna utána menniük kellett, de meg is értem őket, én is csak tengtem-lengtem délután, ettem sushit, döglöttünk az öltözőben, elmentem oda, ahova ember még nem merészkedett... vagy de, de én még nem, úgyhogy a Star Trekeseket is megleltem aznap, Rhysával is összetalálkoztam, meg egy NyAMee veterán találkozó is sikeredett, szóval megtörtént a kapcsolatfelvétel azzal, akivel tegnap elmaradt. Táncikáltam is egy sort, megszületett a tavaszi cpnk terve is és egyebek, fotóztam is kicsit másokat, mert ha nem cpzek, akkor fotózok alapon~
De az eredményhirdetést már a földről fekve néztem, mert kifogyott a szufla, meg kényelmes is sportcuccban dögleni a padlón, tele pocival.
Köszönjük a díjat, én - ahogy megígértem - sírva röhögve mentem ki érte, asszem ebből szokás lett, hiába no, öregszem, ez a szentimentalizmus, emocionális túlfűtöttség, és minden egyéb rákfenéje a koromnak. XD Mégha 10 éves kisfiúnak is néztem ki épp. XD
Hazaréve pedig, állhattam neki a következő két cosplaynek, mert, sosincs megállás, olyan ez mint az élet, örökös körforgás~
Yummy reprise
Családi kép, a vállalhatóbb fajtából XD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése